Füge és Szabolcs története

Szegedi kutya klub Szegedi Kutya Klub 

Gyermekkorom óta nagyon szeretem az állatokat, és mivel édesapám biológus, mindig volt otthon belőlük jó pár. A kutyákkal való kapcsolatom is a gyerekkoromhoz nyúlik vissza, volt néhány keverék kutyusom, egy németjuhász kutyám és később schnauzerek.

FÜGEMindig érdekelt, hogyan is gondolkodnak a kutyák, mit éreznek irántunk, mit várnak tőlünk, milyen a jó gazda, hogyan lehet a kutyával olyan legendás kapcsolatot kialakítani, és egy életen át fent tartani? A hagyományos kiképzéssel kapcsolatban kételyeim voltak, nem tetszett az, ahogyan a kutya „bele van kényszerítve” a kiképzésbe. Azon gondolkodtam, hogy biztosan van más módszer is, ahol a közös munka, az együttműködés a kutya és az ember számára is örömteli dolog. A körülményeim megváltoztak, megnősültem és nem volt lehetőségem kutyát tartani. A családunkban viszont több mindenkinek volt kutyája, ezért ha ritkán is, de volt lehetőségem kutyákkal foglalkozni. Éreztem, hogy előbb vagy utóbb nekem is lesz majd egy saját kutyám. Hosszú évek teltek el és azon tűnődtem, hogy milyen fajta kutya lenne az ideális a számomra. Nagyon sokat nézelődtem az Interneten és könyveket is olvastam, nézegettem a különféle fajtaleírásokat, és végül rábukkantam az ír terrierre. Az ír terrier egy közepes testalkatú sokoldalú, nem túl nagy mozgás igényű fajta, amiből viszonylag kevés van az országban. Mivel lakásban lakunk és nem házban ez a fajta ideálisnak tűnt számomra. Használják vadászatra és ideális szabadidő és sportkutya.,,Egy kutya aranyból. Kívül és belül.” Így foglalta össze a fajta jellemzőjét Jack London. Két könyvében- Az éneklő kutya, A beszélő kutya- is írt róluk, és nagyon megtetszett a regényekben ismertetett fajta. 

Kapcsolatba léptem több tenyésztővel, és elmentünk megnézni egy almot. A találkozás ezzel a fajtával minden előzetes várakozást felülmúlt és végül a feleségem is kötélnek állt, úgyhogy eldöntöttük, hogy lesz egy ír terrierünk, akit Fügének fogunk nevezni. Azt tudtam a fajtáról, hogy következetes nevelésre és kitartó gazdára van szüksége a kézben tarthatóság érdekében, és persze úgy éreztem, hogy ez nem fog különösebb gondot okozni. Amikor szétnéztem, hogy milyen módszerrel lehetne nevelni, tanítani a kutyát örömmel láttam, hogy az eltelt évek alatt nagyon sokat változott a szemléletmód ezen a területen. A népszigeti kutyaiskolában folyó kutatások és munka nagyon szimpatikus volt nekem. A weblapon olvastam először a Tükör Módszerről, és annak a tanítási részéről valamint a klikker képzésről. 2008 őszén Szegeden részt vettem egy egész napos programon, ami bemutatta a klikker módszert elméletben és gyakorlatban egyaránt. Lenyűgözött, amikor azt láttam, hogy ilyen kifinomultan és árnyaltan lehet kommunikálni a kutyával. Az a fajta lelkesedés, ami a kutyán látszott nagyon megérintett, ezt a fajta együttműködést kerestem, ilyennek képzeltem el a kutya tanítását. Megvettem Karen Pryor könyvét és elolvastam a cikkeket a klikker.hu weboldalon, emellett beszereztem azokat a könyveket, amelyek ezzel a szemléletmóddal íródtak, Fennel Kutyapszichológia könyve is nagy hatással volt rám, elkezdtük alkalmazni a leírtakat. Közben azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha Szegeden is lenne egy ilyen szemléletű kutyaiskola..

Alapvetően sok gond nem volt a kutyával, nem szedte szét a lakást, nem rendezett nagyjelenetet, ha elmentünk otthonról. Ott lehetett hagyni egyedül az autóban nem rágott meg semmit. A közös túrázások és kirándulások nagyon jól sikerültek, sokat jártunk erdőzni. A tanítással sem volt igazán gondom, a klikker segítségével gyorsan és hatékonyan tanult, de mégis éreztem, hogy valami nem stimmel. Úgy éreztem, hogy a kutya magát tartja vezetőnek nem engem. Gondok voltak a behívással, nem minden helyzetben fogadott szót, és ez zavart engem.

FügeMindenki akinek kan ír terrierje volt azt ajánlotta, hogy járjunk kutyaiskolába. Az egyik ismerősöm ajánlott egy kutyaiskolát ahova elkezdtünk járni Fügével, gondoltam, hogy majd ez orvosolni fogja a problémákat. A foglalkozások pórázon zajlottak, csak a feladatok közötti szünetekben engedtük el a kutyákat, hogy tudjanak szaladgálni, játszani egymással. Jól haladtunk az engedelmes gyakorlatokkal, úgyhogy viszonylag hamar mondta az oktató, hogy jöhetünk a haladó csoportba.
Azt korábban is tapasztaltuk, hogy nagyon határozott más kutyákkal szemben, de amilyen dolgok kijöttek az iskolában, az nagyon meglepő és ijesztő volt. Füge kan kutya létére nagyon bújós és emberekkel nagyon barátságos, amikor a barátainknak meséltünk arról, hogy kutyákkal szemben milyen megnyilvánulásai vannak egész egyszerűen nem akarták elhinni. Az iskolában viszont más kutyák jelenlétében felszínre jött a dominancia. Többször összeverekedett más kutyákkal, amit sajnos ott nem igazán tudtak kezelni, amikor meg akartam fogni hátulról a nyakörvét visszafordult és rám vicsorgott, egyszer meg is kapott. Mivel nem volt meg a kellő fellépésem ezekből a szituációkból rendre a kutya jött ki előnyösebben, ráadásul ugyanezt tette az oktatóval is, aki szintén nem tudta kezelni a helyzetet. Már korábban is vegyes érzéseim voltak, mert a kutya ugyan megcsinálta, amit mondtam neki, de végig azt láttam rajta, hogy igazából nem szívesen dolgozik velem. Ehhez jött még az agressziós probléma, ami egyre gyakrabban jött elő, ha más kan kutyák is jelen voltak a foglalkozáson. Egy alkalommal az állatorvosra is rámordult, amikor be akarta neki adni az oltást, meg is lepődött és azt mondta, hogy ez a kutya nem szokott ilyet csinálni..
 
Úgy éreztem, hogy ezen a helyen nem fogják tudni megoldani a problémámat, úgyhogy nem mentem többet. Nagyon össze voltam zavarodva, tehetetlenséget, dühöt és haragot éreztem. A többi szegedi iskola még ennyire sem támogatta a klikkert és a pozitív megerősítést, úgyhogy eléggé el voltam keseredve.
Ekkor bukkantam rá a Szegedi Kutya Klubra. Nagyon nagy dilemmában voltam, mert a sok rossz tapasztalat és kudarc nagyon elvette a kedvemet. Úgy éreztem, hogy nincs erőm még egyszer nekifutni ennek a problémának. Aztán olvastam az iskola weblapján, hogy alapfokú tanfolyam indul és összeszedtem minden bátorságomat és felhívtam az egyik iskolavezetőt…
 
Kivittük a kutyát elő szocializációra, ahol minden rendben volt, és elkezdődött a tanfolyam. Ott viszont megint előjött az agresszió a kutyából. Egy emlékezetes szerdai napon Korom Gábor jött le Szegedre, hogy a tanfolyam részeként megtartsa az „Ember és a kutya viszonya” című előadást, és előtte megnézze Fügét, illetve segítsen megoldani a problémát. Az a nap, az előadással együtt nagyon sok kérdésre választ adott. Megértettem, hogy hiába próbálom én a tanítást és az életmódot biztosítani, ha nem helyes közöttünk a rangsor. A Tükör Módszer harmadik eleme, az ösztönkezelés hiányzott, nem működött. Elvégeztük az alapfokú tanfolyamot és E1-es vizsgát tettünk 90 ponttal. A helyzet sokat változott, de még mindig nem volt az igazi… Ez után jött a középfokú tanfolyam, ahol az ösztönkezelés már a gazda dolga. Nagyon tanulságos volt a tanfolyam, és különleges volt amikor nekem kellett először alkalmaznom az ösztönkezelési technikákat. A tanfolyam óta érzem azt, hogy a viszonyunk tényleg megváltozott a kutyával. Póráz nélkül sétálunk, engedély nélkül nem lép le a kutya a járdáról, le lehet hívni macskáról, tüzelő kutyáról. Az agressziós szituációk is kézben tarthatóak. A fajta jellegéből adódóan a kutya időnként „megmér”, de most már megtanultam, hogyan viszonyuljak hozzá. Több vizsgát is tettünk, és most már a magasabb szintű vizsgákra készülünk majd. Hálás vagyok, hogy megismertem ezt a módszert, amelyik tényleg képes gyökeres változást hozni a kutya-és gazda kapcsolatában. Voltak nagyon nehéz időszakok, főleg a középfokú tanfolyam alatt, de nagyon örülök, hogy felismertem, hogy a kutya a viselkedésével igazábol az én bizonytalanságomat, határozatlanságomat és következetlenségemet tükrözte vissza. Először nagyon nehéz volt ezzel szembenézni, de amikor rájöttem, hogy igazából az én kezemben van a változtatás lehetősége, csak fel kell nőni hozzá, akkor nagyon megkönnyebültem. És úgy érzem, hogy a kutyám is megkönnyebbült, hogy olyan gazdája van, aki mellett valódi minőségi kutya életet élhet. Füge még csak három éves lesz novemberben, de ez alatt az idő alatt nagyon sok közös élményben volt részünk. Sokat tanultam tőle magamról, és ezért hálás vagyok.
Füge



Gazdi: Erdélyi Szabolcs
Kutya: Füge, ír terrier